Én lenni nyűgös

Nem gondoltam, hogy valaha sírni fogok egy rossz frizura miatt, de ma reggel ez is megtörtént. Olyan borzasztóan elbaszta a hajamat a fodrászom, hogy szavaim sincsenek rá. Konkrétan oda vagyok, mert ennyire szarul már régen éreztem magam a bőrömben. A csodás kis pixie frizurám helyett, annyira fiús és rövid frizurát hajat vágott, hogy a következő egy hónapban maximum sapkával lépnék ki az utcára, míg valamelyest megnő. Egyszerűen botrányos, elkeserítő, tényleg szörnyű és minden túlzás nélkül bőgtem ma reggel fél órát. Egy szopós malac kutya füle hozzám képest. Pluszban a múlt héten az egyik parfümömtől allergiás kiütéseket kaptam, ami ugyan már nem viszket, de még mindig elég feltűnő, és persze azon kívül, hogy magamra kenhetném (de nem kenem) az ajánlott szteroidos kenőcsöt, nem tehetek mást, mint várom, hogy elmúljon. És persze pont most hétvégén lesz az a szupertrendi esküvő, amit nem hagyhatunk ki, amihez amúgy sem volt túl sok kedvem és a csúszupi hajammal meg a kiütéseimmel nem is hiszem, hogy a toppon fogom érezni magam. Hogy nincs egy göncöm, arról meg már nem is beszélek... De a hajam, a hajam az tényleg elszomorít.:(

Update: Hab a tortán, hogy épp most (mert mikor máskor) kitalálták, hogy új fotó kellene a honlapra. wtf. De tényleg.:D Engem most biztos nem...