2015. április 30., csütörtök

Totál tanácstalanok vagyunk és persze egyre idegesebbek. A szomszéddal megállapodtunk a lakással kapcsolatban, megalkudtunk az árban, kezet ráztunk. Ő azért szeretné megvenni, mert össze akarja nyitni a két lakást, de addig amíg nem tudja majdnem biztosra, hogy megkapja az engedélyt az összenyitásra, addig nem akar szerződni, mert ha nem kap engedélyt, minek neki a lakás. Ezt értem és meg is értem. De az idő rohan. Azóta elteltek hetek, most már addig eljutottunk, hogy van statikai terv és a közös képviselet is azt mondta, hogy oké (bár ezt nem adta még írásba) és valószínűleg az építésügyi hatóság is igent fog majd mondani (mert a pasi amúgy ott valaki), ha írásba adja a közös képviselet, a pasi meg beadja a kérelmet és onnan kb. 15 nap mire megkapja az engedélyt. Nekünk azt mondta, ha a közös képviselettől megvan az írásos papper (elvileg hétfőn), akkor már mehetünk az ügyvédhez és előlegez. De még mindig csak előlegről beszél, mert addig nem akar foglalózni, amíg a hivatalos papír nincs a kezében. Hiszen ő biztosra megy. Mi meg itt állunk és várunk. Ha a csillagok lehullanak az égről, akkor is kell hatmillió június végig, mert nyilván nem akarunk egy valag pénzt bukni a lefoglalózott lakás miatt. Viszont azt gondoljuk, hogy amíg nem foglalózott, addig semmi biztosíték nincs arra, hogy tényleg megveszi a lakást. Mert szemmel láthatóan tényleg meg akarja venni, nyilván nem brahiból intézkedik, meg csináltat tervet, satöbbi, látszik, hogy akarja a dolgot, de hát ez a való világ kérem, az a biztos, amiről papír van. Vagy nem? Mert persze ha csak előlegez, bármikor visszamondhatja, mi meg ott állunk egy hónap múlva, hogy se pénz, se vevő, semmi. Csak a gyomorfekély. És mi ezalatt az idő alatt nem hirdettük, merthogy megállapodtunk (bár olyat nem mondtunk, hogy nem hirdetjük), korrektek vagyunk, de most már kell a B verzión is gondolkodni, amiből az egyik, hogy lehet, hogy másik vevő kell. És még mindig azon tipródunk, hogy ha hirdetjük nyilván elkezd bunkózni a szomszéd (mert amúgy egy arrogáns... ) és mondjuk bukjuk az egészet, mert mondjuk azt mondja, hogy nem vagyunk korrektek, merthogy megállapodtunk. Nem tudom, fáj a fejem és rosszul alszom. 

3 megjegyzés:

  1. Szegény! hát ez tényleg patthelyzet! Nem lehet neki finoman jelezni, hogy jó lenne, hogyha már történne valami? mert nektek tudni kell, és fontos, hogy biztos legyen a dolog? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudja, hogy nekünk fontos a dolog, de mindig azt mondja, hogy megérthetjük az ő helyzetét is. És persze meg is értjük, és még azt sem gondlom, hogy inkorrekt lenne (ettől függetlenül, hogy tényleg irritálja az embert az arroganciája, de ez egy más kérdés). csak olyan jóhiszeműek vagyunk és valahogy arra könnyen rá tud fázni az ember. És én ettől félek. Gondolkodom rajta, hogy írjunk neki egy levelet, hogy beszéljünk egy kicsit konkrétabban a dolgokról, de tényleg az a probléma, hogy nyilván amíg nincs minden papír a kezében addig nem fogja elkötelezni magát, és meghagyja magának az előleges egérutat. Nekünk viszont erre az opcióra is fel kellene készülni. Csak ilyen nagy dolgokban amatőrök vagyunk.:)

      Törlés
    2. hát igen! a szomszédok.. A mienk sem leányálom, és az is csak a saját dolgát nézi. Egyszer kértem meg, hogy tilalom idején mondjuk ne égesse az újságpapírokat, ami tökéletes kígyóként kúszott át hozzánk, és nem túlzok, kifüstölt minket a lakásból.. Köhögve rohantunk ki. De ő "csak gulyást főz a haveroknak".. és úgy ráhívtam volna a rendőröket, a tűzoltóságot, bárkit, csak csapják agyon.. Akkor is arrogáns volt, és azzal nagyon nem lehet mit kezdeni.. Szóval tényleg megértelek....

      Törlés