Mindig annyira aggódom a szívem miatt (is), pedig mindig rendben van.:) Most is aggódtam, most is rendben van.:) Kevin megígérte, hogy minden rendben lesz. Imádom.:)

Este aztán elmentünk vettünk két szekrényt a konyhabútorból... csak szép apránként, nem kell elkapkodni.:) Hazaértünk, Kevin felcipelte a harmadikra a kollégájával aztán eszünkbe jutott, hogy a csomagmegőrző szekrényben ott hagytuk a kabátom az IKEÁban. Úgyhogy vissza. Este tízre haza is értünk, utána még bodzaszörpöt szűrögettem, ami nem sikerült túl jól, úgyhogy van kábé hétésfél liter cukros vizem. Pedig borzasztó sok bodza volt benne és az illata csodás. 

Hazafele menet totál hangosan ezt a dalt hallgattuk a rádióban.:)

Ma este meg vendégség.:)

Minap elolvastam.... Kati Marton: Párizs - Szerelmeim története.
Az esküvő egy felújításra szoruló kastélyban lesz. Gondolom full romantikus. Kíváncsi vagyok.:) Már csak pár hét és hajnalig ropjuk.:)
A lánybúcsú szervezésében részt kell vennem... de igazán nem tudom elképzelni... a meghívottak inkább több gyermekes anyukák, mintsem "partizó" lányok... így egy teával ücsörögni pénisz formájú gyertyák mellett igen érdekesnek mutatkozik... látszik csupa rossz sztereotípia él bennem egy lánybúcsúról, meg úgy tűnik a többgyermekes anyukákról is. Három lánybúcsúban voltam életemben... az egyik egy jól sikerült házibuli volt, még valamikor nyolc éve, a másik egy roppant unalmas, csupa gagyi játékos kényszeredett este, a harmadik meg nem is volt lánybúcsú, mert se menyasszony nem volt, se barátnők... csak a Börzsöny, a butella meg az ugató kutyák. Fura az élet...
Szóval furák ezek a lánybúcsúk.:)