Kisebb-nagyobb darabokból, rég elfeledett winchesterekről, kallódó dokumentumokból összerakosgattam az elmúlt kilenc év naplótöredékeit. Az én kis külön bejáratú Háború és békém 1200 oldalra rúg... sok..:) Megéltem, de hogy mit írtam le belőle... magam sem nagyon tudom már... és rajtam kívül talán (vagyis biztosan) egy ember van, aki nagyjából végig olvasta. Ez azért a mai napig megnyugtató érzés...

Találtam még néhány képet, egyetlen törölt és elmentett naplóbejegyzést, pár el nem küldött levelet és zenéket. Fura azért látni olvasni, hogy néha... rám egyáltalán nem jellemző módon, mennyire szembe mentem az érzéseimmel... De akkori rossz döntéseim biztosan kellettek a jelenemhez... még akkor is, ha nem nagyon tudok az életemből úgy 3 és fél évvel mit kezdeni... persze már nem kell vele mit kezdeni... inkább csak jobb lett volna, ha másképp van... bár épp minap titulálta a direktor úr szexinek, hogy elváltam...:) Amúgy izgalmas és kellemes 1200 oldal... majd egyszer talán minden egy helyen lesz.:)